Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal

David Burns több könyvével is próbálkoztam már. Egyik sem kifejezetten szociális fóbiával foglalkozik, de a kognitív terápia miatt nagyon hasznosnak éreztem. Van egy szimplán Feeling Good-nak nevezett könyve, amivel először találkoztam. Nem jutottam sokáig benne annak ellenére, hogy egyetértek a gondolatmenetével. Egyrészt pdf-ben volt csak meg, gépen nem szeretek olvasni, másrészt néhol nagyon száraznak éreztem az akkori hangulatomhoz. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy már az a pár oldal is, amit kiolvastam belőle, az alapjában változtatta meg a szociális fóbiához és a gondolkodásomhoz való hozzáállásomat.

Ezt követte a 10 Days to Self-Esteem könyve, ugyanazokkal az elméleti alapokkal. Nekem a szocfóbom nagyon szorosan függ össze az önbizalomhiányommal, önértékelésemmel, így adta magát, hogy kipróbáljam ezt a könyvét is. Ez egy sokkal gyakorlatiasabb könyv, két szocfóbos barátommal neki is kezdtünk a gyakorlatainak. Sajnos csak nagyjából sikerült lefordítani, így sok példa és gondolat elveszhetett félúton, de a gyakorlatok tetszettek. Ha nem is hasznos mindegyik módszer mindannyiunk számára, és ha nem is értünk minden módszerével egyet, azért így is hatékony volt az első 3 lecke. Igen, 3 leckén jutottunk túl közel fél év alatt, mert nem tudtunk sűrűn foglalkozni vele, illetve minden egyes alkalommal, amikor belekezdtünk, a példák és gyakorlatok kapcsán több órás lelkizős, elemzős, rágódós izé lett a dologból, így kb egy leckére 3 alkalom is elment. Ennyit a 10 nap alatti magabiztosságról... Viszont ez volt eddig a leghasznosabb dolog a szocfóbom legyőzése/elfogadása szempontjából. Nem maga a könyv, hanem hogy ezzel foglalkoztunk hárman együtt. Azóta is időnként elővesszük, már elkezdtük a 4. leckét. (10 leckéből áll)

Amit most vettem elő, a címben szereplő könyve. Ez a legelső elméleti könyv kissé gyakorlatiasabb megközelítése. A gyakorlatias azt jelenti, hogy nem csak olvasom és átjár a megvilágosodás, hanem kőkeményen írni kell, mind egy munkafüzetben. Tényleg sokat számít, hogy papírra vetem a gondolataimat, sokkal másabb a hatás, mintha csak fejben végezném el a feladatokat, csak fejben mondanám ki, hogy jé, ezt tényleg rosszul látom. Amint leírom a negatív gondolataimat, már az maga ad egy kisebb megkönnyebbülést. Ezt persze fokozza a sok feladat, ami rávilágít arra, mennyire torzul állok hozzá dolgokhoz. Még csak az elején tartok, de minden egyes alkalommal, amikor elővettem és végig rágtam magam 1-1 szorongós helyzeten, utólag enyhült a szorongás és az önmarcangolás. Mondjuk ez egy hátránya eddig, hogy utólagos a módszer, mert jobb lenne már para nélkül belemenni a helyzetekbe, nem csak utólag látni, hogy milyen hülyén gondolkodtam, de majd ez is javulni fog idővel.

Burns amúgy főként depresszióval foglalkozik, a depressziós pácienseinek bogozza ki eltorzult gondolat gubancait, de minden szava hasznos szocfóbosok számára is, akik elhiszik, hogy tényleg a gondolkodásmódunk, hozzáállásunk miatt jönnek elő a félelmeink.