Habár a NAGY Akadály elgördült az utamból magától, a fogadalmamat nem feledvén, újra belevágok Dr. Richards audió terápiájába. (Komolyan, ha semmit nem csinálok, akkor általában a dolgok 30-40%-a magától megoldódik. Szerencse, hogy az Akadály ebbe pont beleesett.) Lehet, hogy nem említettem részletesebben még, ez egy 20 leckéből álló hanganyag kifejezetten szociális fóbiára. Kognitív terápia. Mellé még ajánlja, hogy viselkedés terápiás csoportokba is járjunk, de most épp egy sem ugrik be, amit itt a közelemben szerveznének, úgyhogy arról annyit. Már 2x vagy 3x belekezdtem, hogy szép rendszerességgel végigcsinálom. Nem ment. Az a helyzet, hogy nem ez az egyetlen, aminél egy idő után (kb 4. leckénél) bejön a relaxációs gyakorlat. Én próbálkozom, de egy idő után mindig bealszom rajtuk, nincs időm egy nap, hogy még 20 percet meditáljak csendben amellett, hogy elvégzem a napi 30 perces kötelező "agymosást". Na, nem cinikuskodok, nem agymosás ez, hanem tényleg egy tisztítás.

Szóval most újra belekezdek. Heti egy lecke a tempó. Abban általában kiadja, hogy azon a héten melyik anyagot olvasgassam minden este. Napi 30 percet kér. Mivel egyszer a fordításába is belekezdtem, el is jutottam a 7. leckéig, így most azt is megosztom, ahogy haladok. De most egyelőre az első lecke. Az index fórumon valaki kijegyzetelte a lényegét, az ő írását vettem át egy az egyben:

"- azt ígéri, hogy a gyakorlatok révén újraprogramozza a gondolkodásmódunkat, megváltoztatja az érzékelésünket
- a kognitív viselkedésterápiája az elején a legnehezebb, amikor az új technikákhoz hozzászokik az ember
- napi 30 percet kell rászánni
- Ő maga több mint 20 évig élt szocfóbosként, a mélypontján a házát sem tudta elhagyni hogy a postaládát megnézze, mert félt, hogy a szomszédok beszélgetni akarnak vele. Ha előadást kellett tartania, akkor már hónapokkal azelőtt elkezdett rettegni, hogy hülyét csinál magából.
- az audioterápia gondolata onnan fakad, hogy sok szocfóbos nem képes pszichológushoz (sem) elmenni
- az enyhébb szocfóbosoknak elég lehet az anyag meghallgatása, és a gyakorlatok elvégzése. A súlyosabbaknak ez csak kezdőlépés, és jó lenne, ha egy egy viselkedésterápiás csoporthoz csatlakoznának.
- kitartás és gyakorlás nélkül semmit sem ér az egész, a jó hír viszont az, hogy állítása szerint már ezreknek sikerült... "and you can, too".
- felsorolja a szocfób tüneteit
- beszél a szocfób történetéről - csak a kilencvenes években kezdték el komolyan kutatni. Ő maga már korábban is szenvedett benne, de semmit sem talált a könyvtárakban a bajáról. Az orvosok időnként egyszerűen nem hittek neki. A gyógyszer sem segített, és egyre reménytelenebbnek érezte a helyzetét. Az új kutatások szerint a kognitív viselkedésterápia segít.
- ha az új gondolkodási szokásokat naponta gyakoroljuk, akkor egyre jobb lesz az életünk
- egy nagy lépés, ha meg tudjuk állítani az automatikus negatív gondolatainkat, és azokat a helyzetek racionálisabb értelmezésével tudjuk kicserélni.
- további stratégiák: hogyan lassuljunk le, hogyan lássuk a világot realisztikusabban, hogyan legyünk asszertívebbek
- sok pszichoterapeuta nem érti a szocfóbokat, és fogalma sincs arról, hogy miként segíthetne
- a szocfóbosok sokszor jóval a képességeik alatti munkákat végeznek, vagy egyáltalán nincs munkájuk
- a szocfóbra való hajlam részben öröklött, de a környezet hatása fontosabb
- sok tényező közrejátszhat a szocfób kialakulásában, de szerencsére nem fontos az okokat felderíteni. Megoldást akarunk, nem magyarázatot. A magyarázatok keresése, a múltbeli fájdalmakon való rágódás, csak erősíti a szorongást. Ő maga évekig analizálta magát, és meg is találta az okokat, de ettől nem gyógyult meg, sőt rosszabbul lett. A kognitív viselkedésterápia a jelenre fókuszál
- beszél a szocfób fajtáiról (egyeseknek csak bizonyos helyzetekben van, pl. munka, másoknak az egész életét érinti). Mindenkinek ugyanazok a módszerek segítenek, de minél súlyosabb a szocfób, annál több időre, kitartásra van szüksége.
- a kognitív terápiában megtanulunk racionálisabban, realisztikusabban gondolkodni
- a viselkedésterápia a dolgok megtevését jelenti. Fokozatosan kell haladni, nem kell olyasmivel próbálkozni, amiről azt hiszed, hogy nem vagy képes rá.
- a siker kulcsai: ismétlés, megerősítés, újraprogramozás (angolul ez mind R-betűs, ezért a "3 R": repetition, reinforcement, reprogramming)
- hetente egy leckét kell átvenni, nem szabad ennél gyorsabban haladni (én speciel itt "csaltam", mert gyorsabban haladtam, de nem ajánlom a csalást), mert az agy egyszerre csak bizonyos mennyiségű új információt tud befogadni. Ha egy vizsgára a vizsga előtt magolunk gyorsan, akkor lehet, hogy sikerül a vizsga, de hamar el is fogjuk felejteni az anyagot.
- mivel ez csak bevezetés volt, a második foglalkozással nem kell várni egy hetet."

... úgyhogy következhet is a "2. session"...