Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal

Sziasztok! Ez a blog Neked készült, aki szociális fóbiával küzdesz. Neked, aki önbizalomhiányos vagy, folyton kisebbségi érzésed, megfelelési kényszered van, vagy Neked, akinek nincsenek ilyen problémáid, egyszerűen csak kíváncsi vagy, hogyan élnek ezek a furcsa, visszahúzódó, szégyenlős, csendes emberek, milyen nehézségekkel kell szembenézniük nap, mint nap. Itt olvashatjátok mindennapi botladozásainkat, szerencsétlenkedéseinket, félelmeinket, amelyeket megosztunk veletek, hogy érezzétek nem vagytok egyedül.

Dr. Richards-terápia

A könnyebb navigálás érdekében ide gyűjtöttük a linkeket jelenlegi nagy projektünkhöz, ami nem más, mint a dr. Richards által megalkotott, szociális fóbiával foglalkozó audioterápia magyarítása:

1. bemutatkozó lecke

2. lecke

3. lecke

4. lecke

5. lecke

6. lecke

7. lecke

8. lecke

9. lecke

10. lecke

11. lecke

Friss topikok

2017.07.14. 20:17 Daniellaaa

Új fogadalom - Nem írásban, szóban!

Introvertáltként és szociális fóbiásként hajlamos vagyok az írásbeli kommunikáció nyújtotta biztonságot előnyben részesíteni a szóbeli megnyilvánulás helyett olyannyira, hogy azt vettem észre tegnap, hogy e-mailben akadok ki a főnökömnek, sőt tegnap több felettesem betettem a címzettek közé mikor kifejtettem írásban, hogy azért hibáztam majdnem mert túl sok a feladatom és már az emberi teljesítőképesség határán vagyok. Ha dühös vagyok vagy ideges, nem vagyok képes összeszedetten beszélni, írásban valamelyest jobb a helyzet, ezért választom többször ezt a kommunikációs formát. A munkaidőm letelte után, mikor már kezdett elmúlni a düh és feszültség, átgondoltam a helyzetet és szégyent éreztem az e-mailem miatt és legszívesebben elsüllyedtem volna a föld alá, másnap nagyon nehezemre esett bemenni a munkahelyemre. Tudtam, hogy most túlzásba estem és nagyon cikinek éreztem a helyzetet. Nem úsztam meg, mivel másnap főnököm rákérdezett, hogy mi volt ez az e-mail. Szóban közel sem voltam annyira kommunikatív, mint írásban, de végül néhány mondatban megbeszéltük a problémát.

Levontam a tanulságot, illetve ráébredtem, hogy túlzásba estem. Megfogadtam, hogy ezentúl maximalizálom a napi e-mailek számát és mindig rövid leszek, ha tehetem inkább szóban közlöm a mondandómat feletteseimmel vagy kollégáimmal. Ma nagyon jól teljesítettem a tervet, remélem a jövőben is menni fog.

 

3 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://onbizalomnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr9912664225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Free_soul 2017.09.09. 20:26:42

Általában túl szigorúak vagyunk önmagunkkal, túl önkritikusak vagyunk. Lehetséges, hogy nem volt semmi baj azzal a levéllel? Kifejezted, amit gondoltál.

Nádasdy Nóra 2017.09.14. 13:48:25

Kedves Daniella!
Pszichológus vagyok, szakirodalom keresés közben bukkantam a blogjára. Szeretnék gratulálni az önismeretéhez és az éleslátásához, amellyel a saját tüneteit szemléli és elemzi. De leginkább a belső erőhöz, amellyel dolgozik a megoldásokon. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak adnak erőt és támogatást az írásai. Sok sikert kívánok Önnek.
süti beállítások módosítása