Szoktam kapni Nagyfőnöktől e-mailben feladatot. Általában egy dokumentum van csatolva, mellé semmi szöveg, semmi utasítás, semmi útmutatás. Vagyis van szöveg, az automatikusan beállított aláírása. Ennyi. Azt hiszi, hogy én ennyiből kitalálom, hogy ő mire gondolt. Még nem tanulta meg, hogy nem vagyok gondolatolvasó.

Ilyenkor nincs más választásom, mint bemenni hozzá és rákérdezni a dolgokra. De ő nem is sejti, hogy nekem mennyi energiámat veszi el, hogy kellően felszívjam magam ahhoz, hogy a színe elé merészkedjek. Akár percekbe is telik, mire összeszedem magam és a gondolataimat, aztán ahogy belépnék, hallom, hogy telefonál, újra kell próbálkoznom 5 perc múlva, de addigra már kezdhetem elölről a felkészülést, a mondanivalóm átgondolását. Neki fél percnek tűnik, nekem negyed óra az életemből és felesleges stressz. Ha tudná, kiröhögne...