Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal

Sziasztok! Ez a blog Neked készült, aki szociális fóbiával küzdesz. Neked, aki önbizalomhiányos vagy, folyton kisebbségi érzésed, megfelelési kényszered van, vagy Neked, akinek nincsenek ilyen problémáid, egyszerűen csak kíváncsi vagy, hogyan élnek ezek a furcsa, visszahúzódó, szégyenlős, csendes emberek, milyen nehézségekkel kell szembenézniük nap, mint nap. Itt olvashatjátok mindennapi botladozásainkat, szerencsétlenkedéseinket, félelmeinket, amelyeket megosztunk veletek, hogy érezzétek nem vagytok egyedül.

Dr. Richards-terápia

A könnyebb navigálás érdekében ide gyűjtöttük a linkeket jelenlegi nagy projektünkhöz, ami nem más, mint a dr. Richards által megalkotott, szociális fóbiával foglalkozó audioterápia magyarítása:

1. bemutatkozó lecke

2. lecke

3. lecke

4. lecke

5. lecke

6. lecke

7. lecke

8. lecke

9. lecke

10. lecke

11. lecke

Friss topikok

2014.03.16. 08:41 Kaisa

Még mindig telefonfóbia

Nagyfőnök kitalálta, hogy írjak ki neki valamit CD-re. Hihetetlen egyszerű feladat, gondolhatnánk, de nem. Nincs CD-író a gépemen. Titkárnőnk elfoglalt, de ő se tud CD-t írni. Én meg lefagyok, hogy akkor most mi? A Főnök kicsinál, ha nem csinálom meg, de kézzel nem tudok CD-t írni. Hívjam fel az informatikusokat. Én, a telefonfóbiás.

Előző helyen olyan tuti szuper telefonom volt, ami kiírta, hogy ki keres, ha házon belülről jött a hívás. Ha nem, akkor csak a telefonszámot. Szuper volt. Láttam, ki keres, ha elfelejtettem a belső hívó nevét, csak visszakerestem a telefonból. Még a kagyló felvétele nélkül lehetett tárcsázni, így a hívás előtt 10x leellenőrizhettem, hogy mit pötyögtem be. Általában addig ellenőrizgettem a számot, mire lejárt az idő és kitörölte, kezdhettem elölről. Mikor belső számot hívtam, kiírta, hogy kit hívok, így megnyugodtam, hogy nem megy félre. Erre itt?? Mindenkinek olyan telefonja van, mint nekem volt, csak én lettem megáldva egy nullaképességű készülékkel. Semmit nem tud, csak csörögni. Nem tudom, ki keres, nem tudom, van-e nem fogadott hívásom (legalább nem emésztem magam, hogy visszahívjam-e), és miközben tárcsázok, csak remélhetem, hogy nem pötyögtem félre valamit. Ekkora kicseszést. :D

Szóval hívjam fel az informatikusokat. Szerencsére irtó rendes és türelmes szobatársam ad pár tippet, hogy melyiket hívjam az 5-6 közül, így legalább ezt már nem nekem kell eldönteni, különben sakkoznék rajta este 6-ig. Aztán nincs más hátra, mint a tárcsázás.

Nem tudom, miért nem jött elő teljes erejével a fóbiám. Talán mert egy hete mutatkoztam be pont ennek az embernek. Vagy tényleg annyira bagatell dologról volt szó, hogy ezért nem érte meg teljes készültségbe vágnia magát a testemnek. Teljesen meglepődtem, milyen hatékony voltam.

Másik parám, hogy van egy titkárnőnk, aki mindig egy órával hamarabb lelép, vagy kimegy hosszú időre. Ilyenkor egy másik munkatársamnak irányítja át a telefonját, aki ezen a héten nem volt. Erre mi jutott eszébe? Hát hogy az én telefonomra fogja átirányítani a beérkező hívásait. Az enyémre, aki egy hete van csak ott, az emberek 95%-áról azt sem tudja, hogy kicsoda. Mégis mi a fenét kezdjek a telefonnal, ha fogalmam sincs, ki keres és mit akar, és amúgy sem képes semmit elintézni, mert még a rendszerből sem oktatták ki rendesen…

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://onbizalomnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr585861166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hosszú Haj 2014.03.16. 23:55:47

Ezt most láttam, ideillik: 9gag.com/gag/aBKObNA :D

"Általában addig ellenőrizgettem a számot, mire lejárt az idő és kitörölte, kezdhettem elölről."

Ez meg ismerős, dettó ugyanezt szoktam csinálni. :D
süti beállítások módosítása