A hibázás lehetőségétől azért félsz (valószínűleg), mert túlértékeled (katasztrofizálod) a hibázás következményét. Ezt feltérképezni segíthet ha leírod milyen hibákat csinálhatsz és mik lehetnek a következményeik.

@Free_soul: Nem, pont azt akartam megfogalmazni, hogy nem a hibától félek. Nem annak a következménye zavar, hogy valamit elrontok. Hanem az zavar, hogy nem zárhatom ki ennek a hibának a lehetőségét... vagyis soha nem élhetek 100%-osan biztos tökéletes életet.
Ha 100%-ra tudom, hogy hibázni fogok, az nem zavar annyira, mint a bizonytalanság, hogy nem tudom, mikor fogok.

Sztem indulj ki abból, h senki sem tökéletes, a hibázás kódolva van az emberi viselkedésben. Ismeretes az a mondás is, miszerint csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Ennek logikus következménye: 100%-osan bizonyos, h valamikor valahol hibát fogsz ejteni/okozni. Nem feltételezem rólad, h szándékos károkozásra készülsz, épp ellenkezőleg: abban vagyok biztos, h mindent megteszel legjobb tudásod szerint, h ne hibázz. Ennek ellenére lehetnek olyan külső/belső körülmények, amikor mégis létrejön a hiba, ezt utólag kielemezve legközelebb elkerülheted. Azt próbáld tudatosítani, h a hibázás elkerülhetetlen még a legnagyobb gondosság mellett is.

Kaisa: ha ez igaz hogy ettől félsz, akkor a kérdés az hogy miért szorongsz e miatt? Miért akarsz 100% tökéletes életet élni, s miért zavar a bizonytalanság? Csak akkor zavarhat, ha attól félsz hogy a hibának súlyos következménye lehet. Ha nem fog sokat számítani, akkor nem érdemes miatta izgulni. Gondold le hogy mindenki hibázik, ez a normális. Mondhatnánk azt is hogy ez a tökéletes, hogy néha-néha hibázunk.

Kinek akarsz megfelelni a "tökéletes élettel"? Kiről gondolod az, hogy semmilyen hibát nem tudna megbocsátani?

@Kognitív Teknősbéka: Köszönöm a kérdéseket, sokat segítenek. (mármint tényleg, nem gúnyolódom)