Szociális fóbiások küzdelme a nagyvilággal

Sziasztok! Ez a blog Neked készült, aki szociális fóbiával küzdesz. Neked, aki önbizalomhiányos vagy, folyton kisebbségi érzésed, megfelelési kényszered van, vagy Neked, akinek nincsenek ilyen problémáid, egyszerűen csak kíváncsi vagy, hogyan élnek ezek a furcsa, visszahúzódó, szégyenlős, csendes emberek, milyen nehézségekkel kell szembenézniük nap, mint nap. Itt olvashatjátok mindennapi botladozásainkat, szerencsétlenkedéseinket, félelmeinket, amelyeket megosztunk veletek, hogy érezzétek nem vagytok egyedül.

Dr. Richards-terápia

A könnyebb navigálás érdekében ide gyűjtöttük a linkeket jelenlegi nagy projektünkhöz, ami nem más, mint a dr. Richards által megalkotott, szociális fóbiával foglalkozó audioterápia magyarítása:

1. bemutatkozó lecke

2. lecke

3. lecke

4. lecke

5. lecke

6. lecke

7. lecke

8. lecke

9. lecke

10. lecke

11. lecke

Friss topikok

2016.10.12. 10:00 Kaisa

Az agyam soha nem áll le

Vannak olyan automatikus negatív gondolatok, amiket már megtanultam észre venni. Szépen apránként fel tudnék építeni egy szűrőt, vagy legalább is valami jelzőrendszert, ami riaszt, ha egy új feladatra egyből úgy reagálok, hogy "ezt nem tudom megcsinálni". A tipikus gondolatokat már ismerem töviről hegyire, de vannak az agyamnak olyan bugyrai, amibe nincs belátásom, csak a bizarr, negatív füst és köd száll ki belőle.

Az utóbbi időben eléggé pihenőpályára tettem magam, kerülöm a kockázatokat (helytelenül), ezért sokként ért, mikor egyik nap megcsörrent a telefonom, benne a titkárnő csak annyit mondott, hogy a nagyon nagy főnök szeretne velem beszélni. Teljesen bepánikoltam, de a telefonkagylót mégsem dobhattam el. Rémülten kérdeztem a munkatársam, hogy egyáltalán letegezhetem-e a főnököt, mire a telefonból jött a tömör válasz, nem. Nem tudtam, hogy a titkárnő még hallja ezt, így jót nevettem a meglepetésen, hogy nem várt helyről jön a válasz. Úgy gondolom, a kérdésem teljesen jogos volt, mégis inkább viccesnek éreztem a helyzetet.

A főnök csak egy aláírandó ügyemről kért tájékoztatást. Kicsit megijedtem, hogy bele fog kötni, de pár mondatos ismertető elég volt neki. Nem is ez az érdekes, hanem, hogy két órával az eset után a buszon ülve is még a hatása alatt voltam. Nem csesztem el semmit, nem gabalyodtam bele a mondanivalómba, a főnök sem kötött bele semmibe, mégis az agyam elégedetlen volt. Szinte fizikailag éreztem, ahogy a háttérben kapargatja a rétegeket, hogy beleláthasson valamibe valami olyat, amitől rosszul kellene éreznem magam. És nem tudtam, hogy lőhetném ki ezt a háttér folyamatot.

Idővel talán elfelejtem az esetet, de addig is ez a háttér rágódás bizonytalanságban tart, nem hagyja, hogy ellazuljak, és akkor is szégyenre próbál hangolni, amikor semmi okom rá. Arról nem is beszélve, hogy észrevétlenül felemészti az energiámat.

Na, az ilyen alattomos, megfogalmazatlan negatív gondolatokat hogy lehet kilőni?

5 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://onbizalomnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr3211781191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

introvertaltak · http://introvertaltak.blog.hu/ 2016.10.12. 17:34:21

Hát ha egy Richards terápiát (vagy hasonlót) megcsinál valaki töviről hegyire, több hónapon át, akkor biztos meg lehet változtatni. De nagyon nagyon sok munkát kell bele rakni. És elkényelmesedés soha nem lehet!
Mert ez sajnos nem olyan mint a biciklizés, inkább mint az edzés: ha abbahagyod, visszaalakul minden.

Meg ugye, ha mondjuk az ember a szerelmével él, és két szép gyereket nevel még, munkáját is imádja, akkor ezek is mérséklődnek:)

htekléa (törölt) 2016.10.12. 20:42:54

Meditációval.Tudom,ez a vesszőparipám,de nekem bejött. Tereld el a figyelmed.A legtöbb ingert vizuálisan kapjuk.Gyújts meg egy gyertyát és figyeld a lángot.Részletekért,javaslom Bátori Blanka Én és a meditáció c.:írását{unikorniskozpont.hu}.Vagy nézz pornót a neten:) Szerintem szépen fejlődsz,végülis nem lett gondolat a negatív érzésedből.

Free_soul 2016.10.14. 17:40:56

"83.
A belső kritikád
A leggyakoribb mód ahogyan a félénk emberek kezelik a kényelmetlen érzéseiket, hogy elutasítják/nem fogadják el őket. Ez az önbírálat formájában jelenik meg, vagy folyamatosan önkritikában és ön-támadásban (self-attack). Ha a szociális szorongásoddal foglalkozol egy ideje, akkor jól ismered ezt a szokást. Ez a belső kritika állandó társaddá válhat, könyörtelenül kritizálva és vádolva téged egész nap.
Alapvető része a félénkség és szorongástól való megszabadulásnak, hogy megtanulj bánni ezzel a belső kritikával hatékony és eggyüttérző módon. A könyv következő részében sok hatásos stratégiát fogsz megtanulni, hogyan bánj ezzel a kritikával, hogy végül átalakítsd a viszonyod önmagaddal.
Ugyanakkor, az első lépés, hogy megszabadulj a belső kritikádtól, legyél egyre tudatosabb a folyamatra ahogy történik. Amint kezded megérteni, hogy a kritikád miért támad téged, automatikusan egyre hatékonyabb módon fogsz tudni reagálni rá.
Fedezzük fel most, hogy ez a belső kritika hogyan működik. Ami a legfontosabb, felfedezzük miért támadjuk saját magunkat, és mi a szándéka ennek a belső hangnak.
"

introvertaltak · http://introvertaltak.blog.hu/ 2016.10.22. 08:32:18

Sziasztok lányok! Épp egyeztetek egy pszichológussal hogy nyisson egy szociális fóbiás csoportot, ki fogom írni a blogomra. Lehetne hogy majd ti is kiírjátok? Biztosan nagyon sok embernek segítene. Köszi a választ előre is!

KovacsPista777 2016.10.25. 06:49:01

Szia Kaisa!
Nekem azt tanácsolták, írjam ki magamból. Papírra, tollal. (Számítógépen blogra nem próbáltam. :)
Nekem segített. Előtte napokig nem tudtam levakarni az agyam egy dologról, ami lelkileg erősen megérintett, nem tudtam túllépni rajta. Leültem, kíírtam magamból és mintha elvágták volna.
süti beállítások módosítása