Mindenki másképp csinálja

Jó példa az intro-extro különbségre az írónő és férje vakációja. Férje extrovertált, a nő intro, nem egyezik a szórakozásról alkotott elképzelésük, és hogy mi számít számukra kielégítő nyaralásnak. Emiatt felváltva szoktak nyaralási célpontot választani.

A férje által választott „9 ország 9 nap alatt” típusú vakációjuk utáni évben olyan helyet választott, ahol a program csak egy történelmi bányász település felfedezéséből állt. Első nap a szállodai kandalló mellett ülve a városka látnivalóit összefoglaló egyoldalas kiadványt böngészték. A nő izgatott volt, a férj elszundított rajta. Mióta látott egy filmet, azóta akart oda ellátogatni, volt ott opera, örökségi múzeum, nemzeti bányász hírességek csarnoka és túrák igazi bányákba. Ki kívánhatna ennél többet? A férje meg csak annyit reagált „Úgy tűnik másnapra kivégzik a város látnivalóit, mit fogunk ezután csinálni?”

A nő naponta egy helyet szeretett volna megnézni és bejárni, szépen elmerülni abban, milyen életet élhettek egykoron a bányászok. Férje már a környék településeit böngészte újabb látnivalókért. Végül ez volt az írónő egyik kedvenc nyaralása, még ha évek gúnyolódását is kellett érte elviselnie.

Jung eredeti intro-extroja

Jung Freuddal és Adlerrel dolgozott együtt, és megfigyelte, hogy társai milyen különbözően látnak a munkához. Freudot extrovertáltnak tartotta, mert kifelé irányult emberek, helyek, dolgok felé, az elméleteit sok emberrel folytatott széleskörű levelezéseken és vitákon keresztül dolgozta ki. Freud úgy hitte, a pszichológiai fejlődés célja, hogy a külső valóságban kielégülést találjunk. Adlert intronak tartotta, mert az elmélete és a fókusza befelé, az egyének belső gondolatai és érzései felé irányult. Az elméleteit a tehetetlenség alsóbbrendűségű komplexus érzésének legyőzésére irányuló belső küzdelemre alapozta. Az embereket kreatív művészeknek látta, akik saját életüket alakítják és formálják.

Freud elméleti különbségei Adlerral és Junggal keserű véget értek, elváltak, hogy saját útjukon haladjanak tovább. Ekkor Freud a narcizmusról szóló írásaiban negatív értelemben kezdte el használni az introvertáltság fogalmát, mint a világtól el, befelé fordulást. Ez az introvertáltság fogalmának fejlődését az egészséges irányból egészségtelen félreértelmezés felé tolta el, ami a mai napig fennáll.

Jung folytatta az elméletének kidolgozását, és azt feltételezte, hogy mindenki temperamentummal, alaptermészettel születik, ami a nagyon introvertált és nagyon extrovertált közötti skálán helyezkedik el. Úgy hitte, hogy ennek a hajlamnak pszichológiai alapja van, a tudomány bizonyítja, hogy megérzése igaz volt. Azt gondolta, akkor tudnánk a legjobban alkalmazkodni a világhoz, ha szükség szerint mozoghatnánk az intro-extro skálán, de rájött, hogy az emberek nem így működnek. Van egy természetes terünk a skálán, amiben a legjobban működünk. Még azt is hitte, hogy az extrémeket leszámítva a skála teljes egésze egészséges, és káros egy gyereket a természetes tartományából kierőszakolni, sőt, szerinte némely mentális betegségnek éppen ez az oka.

De azt is kiemelte, hogy a skála többi része is elérhető számunkra, és az elmozdulás készsége fejleszthető, olyan, mint megtanulni másik kézzel írni, meg tudod csinálni, csak több erőfeszítés kell hozzá.

Amit az ikrek mondanak az alaptermészetről

Nancy Segal Ph.D ikerkutató Entwined Lives könyvében személyiségbeli hasonlóságokat vizsgált egy- és kétpetéjű ikreknél, akiket együtt vagy külön neveltek fel, 50 újraegyesített iker alapján hihetetlenek voltak a hasonlóságok. Az egymástól elválasztott ikerpárok a közös jellemvonások elképesztő változatosságát mutatták, főleg az egypetéjűek. Egy ilyen pár mindkét tagja szerette a kedvenc témáti hosszasan megvitatni, lovakat és kutyákat nevelt, másik párból mindketten önkéntes tűzoltók voltak és híresek voltak a rossz konyha iránti megvetésükről. Egy egymással soha nem találkozó ikerpár mindkét tagja világoskék Chevrolettel érkezett, másik ugyanazt a ritka svéd fogkrémet használta. Ahogy vizsgálták őket, egyre világosabbá vált, hogy a természetük a vártnál jobban hasonlított.

Meglepő volt, hogy a nevelés sokkal kisebb hatással volt a társadalmi normájuk, elveik kialakulására, és a kialakult szülői gyakorlatukra, mint a környezet. Az együtt nevelt kétpetéjűek kevésbé hasonlítottak, mint a külön nevelt egypetéjűek. Ez is azt mutatja, amit Jung oly régen mondott, a belső alaptermészetünkkel együtt születünk. Az együttéléstől nem lesznek a családban hasonlóak az emberek, a hasonlóságot a közös génekkel lehet magyarázni.